Ete község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Komárom-Esztergom megye
Kistérség: Kisbéri kistérség
Lakosság: 690 fő
Rang: község
Körzet hívó: 34

Fekvése

A megye délnyugati részén a Kisbér-Igmándi medence déli peremén fekszik, a Súri-Bakonyalja kistáj határán.A 13. számú főút (Komárom-Kisbér) mellett található Kisbértől 6 km-re. Az M1-es autópályától 16 km-re van. Vasútállomással rendelkezik a Pápa-Tatabánya vasútvonalon, de Kisbérnél elérhető a Komárom-Székesfehérvár vasút is.

Természeti adottságai

Területe patakvölgyekkel taglalt hullámos síkság. A Csépi ér a Concóba fut Ény felé. A lakosság vezetékes vízellátását tatabányai karsztvíz (táv)vezetékkel bíztosítják. Felszíni közetei: agyagmárgával kevert laza üledékek: homok, agyag, lösz. Talaja csernozjom barna erdőtalaj keverve réti öntéstalajjal. Éghajlatilag a nedves kontinentális mérsékelten száraz és és mérsékelten hűvös altipusába tartozik. Éves középhőmérséklete: 9,7 °C fok., a csapadékátlaga 650 mm, az uralkodó széliránya: északnyugati.

Nevének eredete

A népvándorlás viharai megdöntik a rómaiak uralmát Pannoniában I. sz. 451-ben jött Attila fejedelem a környékre. Egy fennmaradt hagyomány szerint Attilát Ete község határában temették volna el. Sőt a nevét is innen eredeztetnék. (Attila-Etele-Ete)

Története

A templom

Már a bronzkorban lakott hely. Első írásos emléke 1250-ben Ethe. Az Árpád korban királyi csőszök, kirtályi hírnökök, Szolgagyőr várának népe lakta. A 16. században az Akay, Jakabfy, az Örkényi család, illetve Bíró János, Csepi Benedek és Vas János birtokolták.

A törökök megjelenéséig több nemesi család is osztozott rajta, majd 1529-ben a környékbeli településekhez hasonlóan Ete is elpusztult. 1648-tól protestánsokkal népesült be a falu, mely ezt követően rohamos fejlődésnek indult. Az 1710-es pestis járványnak mintegy háromszáz falubeli esett áldozatul, de fejlődése ennek ellenére töretlen volt. A falu kedvező természeti adottságai jó feltételeket biztosítottak a földműveléshez, szőlőtermesztéshez és állattenyésztéshez. Az eteiek az 1930-as években már több mint 4000 holdon gazdálkodtak, a 2. világháború után, 1959-ben létrehozták helyi termelőszövetkezetüket. A volt szövetkezet ágazatai a rendszerváltás óta gazdasági társaságokként működnek.

Jelene A községháza

A lakosság ellátását 1945 előtt szatócsboltok, 1949-től az FMSz, 1949-től a Kisbér és Vidéke ÁFÉSZ illetve 1990 óta kiskereskedők biztosítják.

1977. április 1-jétől Hánta községgel együtt a Kisbéri nagyközségi közös Tanácshoz csatolják, annak társközségeként. 1990-től lett ismét önálló. 1948 előtt a reformátusok által 1648 létesített és müködtetett elemi népiskolája volt. 1975-ig nolcosztályos általános iskolája volt. Ettől kezdődően a felsősöket Kisbér fogadta, az alsó tagozatosok helyben maradtak. Az alsó tagozat 1992-ben két tanulócsoporttal és két tanítóval önállósult. Művelődési háza a volt tanítói lakásban kapott helyet. Itt könyvtár is működik. Az orvosi ellátást Kisbéren bíztosítják. 1992 óta fogorvos is működik a faluban.

Nevezetességei

népi lakóházak.
református templom,
rendezvények:

Májusi majális

Irodalom

Bárdos Dezső: Fejezetek Komárom történetéből, mai életéből. Komárom, 1969. (kézirat)
Magyarország megyei kézikönyvei Komárom-Esztergom megye ALFADAT-(CEBA Szekszárd,1998) ISBN 963 9089 00 1 Ö

Következő községek

További községek